A közbeszerzési kiírás biztosítási pontja gyakran a legkevésbé olvasott bekezdés, mégis az egyik legdrágább félreértés forrása: ki kérhet kötvényt, mikor, kitől, és mekkora összegre. A Közbeszerzési Hatóság 2026. február 12-én közzétett, „Építési biztosítás” című útmutatója rendszerezi a szabályokat, a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a pedig a kötelező alapot adja. Alkuszként azt látom, hogy a kivitelezők ajánlati kockázatának jó része ebből a néhány bekezdésből ered – és hogy a kiírók is gyakran többet vagy mást kérnek, mint amit a szabályok engednek.
- A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a szerint a nyertes ajánlattevőnek legkésőbb a szerződéskötésre – vagy a szerződésben rögzített, a tevékenység megkezdését megelőző időpontra – kell felelősségbiztosítást kötnie vagy meglévő fedezetét kiterjesztenie.
- A Közbeszerzési Hatóság 2026. február 12-i útmutatója szerint kötvény az ajánlattal együtt nem kérhető, az alvállalkozóktól külön felelősségbiztosítás nem követelhető, az önrészt pedig célszerű forintban is meghatározni.
- Állami építési beruházásnál az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet a kivitelezési költségkerethez kötött minimális biztosítási összegeket és az átadás-átvétel utáni hároméves utófedezetet ír elő.
A kötelező alap: a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-a
A rendelet 26. §-a szerint építési beruházásnál az ajánlattevő „köteles legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – vagy a szerződésben meghatározott, a szerződés hatálybalépését követő, de a felelősségbiztosítással érintett tevékenység megkezdését megelőző időpontig – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra”. Tervezési és mérnöki szolgáltatásnál ugyanezt a 11. § mondja ki. Két dolog következik ebből: a biztosítás szerződéskötési feltétel, nem alkalmassági követelmény, és a mértékét, terjedelmét az ajánlatkérő határozza meg – de nem korlátlanul. Az útmutató a Kbt. 65. § (3) bekezdésére és az arányosság elvére hivatkozva rögzíti, hogy az ajánlatkérő nem írhat elő az észszerű és szükségszerű értéknél magasabb kártérítési limitet.
Kitől, mikor, mit kérhet az ajánlatkérő?
Az útmutató legfontosabb gyakorlati tételei a kivitelező szemével:
- Csak a nyertestől. Mivel csak a nyertes ajánlattevőnek kell a szerződéskötésre biztosítással rendelkeznie, „biztosítási kötvény sem kérhető az ajánlattevőktől az ajánlat benyújtásával egyidejűleg”. Az útmutató külön kiemeli: „semmiképpen ne kérjen az ajánlatkérő érvényes biztosítási kötvényt egy konkrét, még pályáztatás/közbeszerzési eljárás alatt álló munkára, ez nem értelmezhető még nem fennálló kockázatra”.
- Alvállalkozótól nem. A teljesítésbe bevont alvállalkozóktól az ajánlatkérő nem kérheti külön felelősségbiztosítás megkötését – a fővállalkozó fedezetének kell rájuk kiterjednie, ahogy azt a 191/2009. Korm. rendelet 21/C. §-a a kötelező biztosításnál amúgy is előírja.
- Önrész forintban. A nyertestől megkövetelt önrészt „célszerű forintban (nem csak százalékos arányban) is meghatározni” – egy csak százalékban megadott önrész nagy kárnál kiszámíthatatlan terhet jelent a kivitelezőnek.
- Keret vagy projekt. Az ajánlatkérő előírhat kizárólag az adott projektre szóló, határozott idejű biztosítást, de elfogadhatja a fővállalkozó keretbiztosítása alapján kiállított fedezetigazolást is – erről a projekt-CAR és az éves keret összevetésében írtam.
- Konzorcium. Közös ajánlattevőknél a biztosítási konstrukciókat össze kell hangolni, hogy a beruházás minden elemére legyen fedezet – lásd a konzorciumi cikket.
Miért nem elég a felelősségbiztosítás?
Az útmutató egy sokat félreértett pontot tesz egyértelművé: „az általános felelősségbiztosítás önmagában csak a harmadik személyeknek szerződésen kívül okozott személysérüléses és dologi károkra terjed ki, a károkozó által az ajánlatkérőnek okozott károkra nem”, és „a Ptk. szerinti jótállási és szavatossági igényekre nem nyújtanak fedezetet a felelősségbiztosítások”. A készülő műben – a beépített anyagban, az elvégzett munkában – bekövetkező kár tehát kívül esik rajta. Ezért ajánlja az útmutató, hogy az ajánlatkérő vagyon- és felelősségbiztosítási elemeket is tartalmazó, összkockázatú építés-szerelés biztosítást (CAR) írjon elő, amelynek biztosítottja lehet az építtető, a fővállalkozó és az alvállalkozói kör is. A Hatóság már 2013-as elnöki tájékoztatójában is azt javasolta, hogy a vagyonbiztosítás a projekt értékére szóljon, és hogy „a biztosítási kötvény létrejötte nem előzheti meg a vállalkozói szerződés aláírását” – kivéve, ha a vállalkozónak keretbiztosítási megállapodása van –, az ajánlati szakaszban pedig biztosítói szándéknyilatkozat kérhető. Ezt a logikát írja le a tenderes igazolásokról szóló cikk is.
Állami építési beruházás: az 55/2025. Korm. rendelet
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó projektekre nem a 191/2009. Korm. rendelet általános kötelezettsége, hanem az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet vonatkozik, amely a hatálybalépését (2025. április 26.) követően megindított közbeszerzésekre alkalmazandó. A kivitelezői felelősségbiztosítás itt a fővállalkozó kivitelezőre, munkatársaira, alvállalkozóira és a felelős műszaki vezetőre terjed ki, a minimális biztosítási összeg pedig a kivitelezési költségkerethez igazodik (káreseményenként / évente): 100 millió forintig 25 / 50 millió, 100–500 millió között 50 / 150 millió, 500 millió – 5 milliárd között 100 / 200 millió, 5–10 milliárd között 250 / 500 millió, 10 milliárd felett 500 millió / 1 milliárd forint. A szerződésnek a kivitelezés megkezdésétől az átadás-átvétel lezárásáig kell tartania, és – az útmutató szavaival – „a műszaki átadás-átvétel lezárása utáni 3 évre utófedezet fennállását biztosítani kell”: a szerződés hatálya alatt okozott, de – a KH útmutatója szerint – legfeljebb három éven belül bekövetkezett és bejelentett károkra. A fedezetigazolás kötelező tartalma a kötvényszám, az építtető neve, a projekt megnevezése, a kockázatviselés időpontjai és a biztosítási összegek; a biztosítás meglétét az e-építési főnaplóban is rögzíteni kell. Az általános kötelező biztosítás közben a cég többi munkájára tovább él – a kettő párhuzamosan fut.
Mit jelent ez az ajánlati szakaszban?
A kivitelező paradox helyzetben van: az ajánlati árnak tartalmaznia kell a biztosítás költségét, de a kötvényt csak nyertesként kötheti meg. Ezért a kiírás biztosítási pontját az ajánlat előtt kell végigolvasni – limit káreseményenként és évente, önrész forintban, a biztosítottak köre (társbiztosított-e az ajánlatkérő), meglévő vagyon, utófedezet, területi hatály, kizárások –, és ahol homályos, kiegészítő tájékoztatást kérni. Ha a kiírás a CAR biztosítási összegeként a teljes kivitelezési értéket kéri, annak az ajánlati árral összhangban kell lennie. A tender-checklist ezeket a kérdéseket sorolja fel határidőkkel. Fontos: a biztosító a fedezetigazolást jellemzően a kötés vagy a díjrendezés után adja ki, ezért a szerződéskötési határidőt a kötés átfutásával együtt kell tervezni.
Mit tegyen?
Az ajánlat előtt kérjen a biztosítóktól előzetes szándéknyilatkozatot a kiírás paramétereire, hogy nyertesként ne akkor derüljön ki, hogy a kért limit vagy önrész a piacon nem, vagy csak más áron elérhető. Ne írjon alá olyan szerződést, amelyben a biztosítási kötelezettség tartama vagy terjedelme eltér attól, amit a biztosító vállalni tud. Ha a kiírást a tender-határidő előtt megkapom, a biztosítási pontokat átnézem, és a szándéknyilatkozatok beszerzésében segítek – az ajánlat tartalma és a nyilatkozatok aláírása az Ön döntése marad.
Kérdés egy konkrét kiírás biztosítási pontjairól? Foglaljon 20 perces díjmentes projekt-konzultációt →
Források
- Közbeszerzési Hatóság: Építési biztosítás – útmutató (2026-02-12)
- 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól (11. §, 26. §)
- 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet az állami építési beruházások felelősségbiztosításának részletes szabályairól
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (Kbt.) 65. § (3)
- Közbeszerzési Hatóság elnökének tájékoztatója a projekt jellegű összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosításokról (2013)
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 21/C. § (alvállalkozói kiterjesztés)
