Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás: kire vonatkozik, hol a CAR helye?

2025. január 15. óta a vállalkozó kivitelezők túlnyomó része csak érvényes felelősségbiztosítással dolgozhat – ezt a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 21/B. §-a írja elő. Sokan még a lakásépítés egyszerű bejelentéséhez kötött régi szabályt ismerik, pedig az új kötelezettség ennél sokkal szélesebb: nem egy projektről, hanem a cég egész tevékenységéről szól, és a kamarai nyilvántartáshoz kapcsolódik. Alkuszként azt látom, hogy a kérdések két pont körül forognak: mit kell pontosan igazolni, és kiváltja-e ez a projektre kötött CAR-t. Ez a cikk a rendelet szövege, az MKIK tájékoztatója és a Közbeszerzési Hatóság 2026-os útmutatója alapján rendezi a képet.

Kire vonatkozik – és kire nem?

A rendelet 21/B. § (1) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni”. Az MKIK tájékoztatója a kört tevékenységi kódokkal is leírja: társas vállalkozásoknál a TEÁOR’25 41.00–43.99 (a 43.60 kivételével), egyéni vállalkozóknál az ÖVTJ’25 410001–439906 (a 436001 kivételével). Ez a gyakorlatban mindenkit jelent, aki vállalkozó kivitelezőként a kamarai névjegyzékben szerepel – a generálkivitelezőtől a burkolóig, alvállalkozóként is. A rendelet 12. § (1a) bekezdése szerint a vállalkozó kivitelező csak olyan munkát vállalhat, amelyhez rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, a 12. § (2) bekezdése pedig a biztosítás fenntartását a kivitelező feladatai közé sorolja.

Két fontos kivétel van. Az állami építési beruházásra nem ez az általános kötelezettség, hanem az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet külön, a kivitelezési költségkerethez kötött projektfedezete vonatkozik – a 191/2009. Korm. rendelet a sávba sorolásnál az éves nettó jövedelemből le is vonja az állami építési beruházásból származó részt, a cég többi munkájára viszont az általános kötelezettség marad (erről a közbeszerzési cikkben írok). A saját célra, nem vállalkozásként építő magánszemélyre pedig a rendelet nem vonatkozik – az ő kockázatait a lakásbiztosítás és a kivitelezője fedezete kezeli, ahogy a lakásépítés kötelező biztosításairól szóló cikkben is összefoglaltam.

Mit kell fedeznie, és mekkora összegre?

A 21/C. § szerint a biztosításnak az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott személyi sérüléses és dologi károkra, valamint az ezekhez kapcsolódó sérelemdíjra kell fedezetet nyújtania – arra, amiért a kivitelező kártérítési felelősséggel tartozik. Ki kell terjednie a munkavállalók és az alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is. A minimális biztosítási összeget a 21/D. § öt sávban, az éves nettó jövedelem alapján határozza meg (káreseményenként / évente):

• 100 millió forintig: 20 millió / 40 millió forint;
• 100–500 millió forint között: 50 millió / 100 millió forint;
• 500 millió – 2 milliárd forint között: 100 millió / 200 millió forint;
• 2–10 milliárd forint között: 150 millió / 300 millió forint;
• 10 milliárd forint felett: 200 millió / 400 millió forint.

A rendelet határozatlan tartamú és projektalapú, határozott tartamú szerződést is ismer. Fontos, hogy ezek minimumok: a megrendelő a kivitelezői szerződésben ennél többet kérhet, és egy nagyobb kár a legalsó sávban gyorsan kimerítheti a 20 millió forintos limitet. A másik, gyakran félreértett pont: a kötelező biztosítás sem fizet mindenre. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény – a saját teljesítés hibájának kijavítása (jótállás, szavatosság) a Közbeszerzési Hatóság útmutatója szerint sem felelősségbiztosítási kár, a kötbér vagy a bírság pedig szintén nem.

Igazolás és ellenőrzés: kamara, szerződés, biztosító

A fedezetigazolást a biztosító állítja ki, és a kivitelezőnek az MKIK kamarai nyilvántartó rendszerébe kell feltöltenie; új regisztrációnál a kérelemmel együtt, 30 napnál nem régebbi igazolással (21/F. §). Az MKIK tájékoztatója szerint nem kell újra bejelenteni, ha határozatlan tartamú a szerződés és nem változott; kötelező viszont a bejelentés határozott tartam lejáratakor, biztosítóváltásnál, szerződésmódosításnál és akkor, ha az árbevétel másik sávba kerül – a kamarai tájékoztatók erre 8 napos határidőt említenek. A kamara legalább évente ellenőrzi a biztosítás meglétét (21/G. §), a biztosító pedig a szerződés megszűnését 15 napon belül jelenti az MKIK-nak (21/F. §). Ha nincs érvényes fedezet, a kamara a tevékenységet a szerződés megkötéséig, legfeljebb hat hónapra megtiltja, és ha ezalatt sem pótolják, törli a kivitelezőt a nyilvántartásból (21/G. § és 37. § (1) bekezdés c) pont).

A megrendelő oldalán a rendelet egy egyszerű ellenőrzési pontot ad: a 3. § (2) bekezdés r) pontja szerint a kivitelezési szerződés tartalmi eleme a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás kötvényszáma és a biztosító neve, elérhetősége – vagy a kivitelező nyilatkozata arról, hogy a biztosítással legkésőbb az építési munkaterület átadásakor rendelkezni fog –, a rendelet szerint pedig a kötvény a szerződés melléklete, ha a szerződéskötéskor rendelkezésre áll. Ha egyik sem szerepel a szerződésben, az már önmagában kérdés.

Mi változott 2026 januárjában?

A 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet – rendelkezéseinek többsége 2026. január 14-én lépett hatályba – több építésügyi rendeletet módosított. A 191/2009. Korm. rendeletben a kivitelezési szerződés tartalma bővült (alvállalkozói szerződésnél a megrendelő vállalkozó kivitelező nyilvántartási száma), és az e-építési naplóba a nem magyar nyelvű szerződések hiteles fordítását is fel kell tölteni – ez a szabály az ÉKM tájékoztatója szerint a 2026. április 1. után kötött szerződésekre él. A felelősségbiztosítási szabályok érdemi változása a tervezőket érinti: az ÉKM tájékoztatója szerint 2026. január 14-től a tervezői biztosítás a tervezési tevékenységhez kötődik (266/2013. Korm. rendelet 15/F. és 15/H. §). A kivitelezői kötelező biztosítás 21/B–21/G. §-ait a módosítás nem írta át – a hatályos szöveget mindig az njt.hu-n érdemes ellenőrizni, mert a szabályozás mozgásban van.

És akkor hol a CAR helye?

A két fedezet más kérdésre válaszol. A kötelező felelősségbiztosítás cégszintű, folyamatos, és a harmadik személynek okozott kárról szól: a megrepedt szomszéd fal, a sérült járókelő, az elvágott közmű. A CAR/EAR projekthez kötött, és a szíve az I. szekció: a készülő mű, a beépített anyag, az elvégzett munka, a segédépítmények – amit a vihar, a tűz vagy a lopás visz el. Ezt a kötelező biztosítás nem védi, ahogy a kivitelezői felelősségbiztosítás és a CAR viszonyáról szóló cikkben részletesen leírtam. A CAR II. szekciója viszont maga is felelősségi fedezet, ezért egy szomszédkárnál elvben mindkét kötvény érintett lehet – hogy melyik fizet elsőként, a feltételek „más biztosítás” záradéka dönti el, és ez biztosítónként eltér. Erről a CAR két szekciójáról szóló cikk ad térképet.

Gyakori kérdés, hogy egy projekt-CAR felelősségi szekciója önmagában megfelel-e a 21/C. § követelményeinek – sérelemdíj, alvállalkozói kiterjesztés, sávos limit, a kamarai rendszerbe feltölthető fedezetigazolás. Ez a biztosító termékétől és az igazolás szövegétől függ; ezt érdemes a kötés előtt tisztázni a biztosítóval, nem utólag, a kamarai ellenőrzésnél – ha szól, ebben segítek. A cég kockázatait egyébként is együtt érdemes nézni: a kötelező biztosítás, a projekt-fedezet, a gépek és a csapat védelme egy portfólióban áll össze egésszé.

Mit tegyen most?

Nézze meg, melyik sávba esik az előző évi nettó jövedelme, és hogy a kamarai rendszerben lévő fedezetigazolás ehhez a sávhoz igazodik-e. Ellenőrizze, hogy a kivitelezési szerződéseiben szerepel-e a kötvényszám és a biztosító neve. Ha biztosítót vált, árbevétel-sávot lép vagy lejár a határozott tartam, az új igazolás feltöltése az Ön feladata – ezt sem a biztosító, sem az alkusz nem veszi át. A projektjeire külön nézze meg, van-e CAR, és ki a biztosított benne. Ha az évforduló vagy egy új projekt előtt szól, az ajánlatok összevetését és a papírmunkát elkészítem.

Kérdés a saját cégére és projektjeire szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes projekt-konzultációt →

Források

• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (3. §, 12. §, 21/B–21/G. §, 37. §)
• MKIK tájékoztató a kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról
• Építési jog: Minden, amit a vállalkozó kivitelezők kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet (frissítés: 2025.03.31.)
• 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet egyes építésügyi és területrendezési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
• ÉKM tájékoztató az építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról (MÉK, 2026. január 8.)
• 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet az állami építési beruházások felelősségbiztosításáról
• Közbeszerzési Hatóság: Építési biztosítás – útmutató (2026-02-12)

Kapcsolódó cikkek

• Kivitelezői felelősségbiztosítás és a CAR viszonya
• Lakásépítés kötelező biztosításai: mi mikor kell?
• A CAR két szekciója: vagyoni és felelősségi rész