Egy elmaradt díj ritkán tűnik nagy ügynek – amíg ki nem derül, hogy a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás nem egyszerűen egy kötvény, hanem a kamarai nyilvántartás és a munkavállalás feltétele. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet a biztosítót jelentési kötelezettséggel, a kamarát tiltással és törléssel ruházza fel, a folyó projekt szerződése pedig jellemzően a fedezet fenntartását is kiköti. Alkuszként azt látom, hogy a kivitelezők többsége nem tudja: a díjfizetési késedelem a Ptk. szerint visszamenőleg szünteti meg a szerződést, és ettől a naptól nincs fedezet. Ez a cikk végigmegy azon, mi történik, milyen sorrendben, és mit tehet.
- Díjnemfizetésnél a Ptk. 6:449. §-a szerint a biztosító a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridővel felszólít; ha ez eredménytelen, a szerződés az esedékesség napjára visszamenőleg megszűnik – 120 napon belül kérhető a helyreállítás.
- A 191/2009. Korm. rendelet szerint a biztosító a megszűnést 15 napon belül jelenti az MKIK-nak; a kamara a tevékenységet a szerződés megkötéséig, legfeljebb hat hónapra megtiltja, és ha ezalatt sem pótolják, törli a kivitelezőt a nyilvántartásból.
- A projekt-CAR külön szerződés, saját díjfizetéssel: a kötelező biztosítás megszűnése önmagában nem szünteti meg, de a leálló munka és a kieső felelősségi fedezet a projektet és a megrendelői szerződést is érinti.
Hogyan szűnik meg a szerződés – és mikortól nincs fedezet?
A Ptk. 6:449. § (1) bekezdése szerint ha az esedékes díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre való figyelmeztetés mellett – a felszólítás elküldésétől számított harmincnapos póthatáridővel írásban felhívja a szerződőt a teljesítésre; a póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A visszamenőleges hatály a lényeg: nem a póthatáridő lejártától, hanem az elmaradt díj esedékességének napjától nincs fedezet. A (2) bekezdés szerint a folytatólagos díj elmaradása miatt megszűnt szerződés helyreállítását a szerződő a megszűnéstől számított százhúsz napon belül kérheti; a biztosító a fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, ha a korábban esedékessé vált díjat megfizetik – ez tehát a biztosító döntése, és a köztes időszak fedezete a biztosító gyakorlatától függ. Más megszűnési ok a felmondás: a határozatlan tartamú szerződést a Ptk. 6:466. § (1) bekezdése szerint írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel lehet felmondani. Biztosítóváltásnál ezért az új kötvénynek az előző megszűnésének napjától kell élnie – egyetlen nap rés is fedezet nélküli időszak.
Mi történik a kamaránál?
A rendelet 21/F. §-a szerint a biztosító a szerződés megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül jelenti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának. A 21/G. § és a 37. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kamara a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatását a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónapig megtiltja; ha a kivitelező ezalatt sem tesz eleget a kötelezettségének, törli a nyilvántartásból. A tiltás feloldásához az új szerződés fedezetigazolását kell feltölteni a kamarai nyilvántartó rendszerbe (új regisztrációnál a rendelet 30 napnál nem régebbi igazolást kér) – a kamarai tájékoztatók a feltöltésre 8 napos határidőt említenek, és a hiány pótlásával a felfüggesztés megszüntethető. A 12. § (1a) bekezdése szerint a kivitelező csak olyan munkát vállalhat, amelyhez rendelkezik a kötelező felelősségbiztosítással, a 12. § (2) bekezdése szerint pedig a biztosítás fenntartása a feladata. Ez a kötelezettség át nem ruházható: a díjfizetés, a feltöltés és a megrendelők tájékoztatása az Ön dolga marad, nem a biztosítóé és nem az alkuszé. Hogy a kötelező biztosítás hogyan viszonyul a projekt-fedezethez, azt a felelősségbiztosítás és a CAR viszonyáról szóló cikk írja le.
A folyó projekt: szerződés, megrendelő, alvállalkozó
A kivitelezési szerződés a 3. § (2) bekezdés r) pontja szerint tartalmazza a kötvényszámot és a biztosító nevét (vagy a kivitelező nyilatkozatát a biztosítás meglétéről), és a legtöbb megrendelői szerződés a fedezet fenntartását külön is kiköti – a tipikus kikötéseket a kivitelezői szerződés biztosítási klauzuláiról szóló cikk gyűjti össze. A fedezet megszűnése így szerződésszegés lehet: felmondási ok, kötbér alapja – és a kötbér nem biztosítási kár, ahogy a kizárás-térkép is mutatja. Közbeszerzésnél a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-a szerint a felhívásban előírt mértékű felelősségbiztosítást a szerződéskötésre kellett megkötni, és az ajánlatkérő a szerződés alatt is ellenőrizheti; állami építési beruházásnál az 55/2025. Korm. rendelet külön rendszere él. Az alvállalkozói lánc külön figyelmet kér: a fővállalkozó kötvényének ki kell terjednie az alvállalkozók tevékenységére, de az alvállalkozó – ha maga is vállalkozó kivitelező – saját kötelező biztosítással tartozik; ha az övé szűnik meg, őt tiltják el, és a fővállalkozó marad a munkával. A alvállalkozói láncról szóló cikk ezt részletezi. A fedezet nélküli időszakban okozott kárért a kivitelező a Ptk. 6:519. és 6:522. §-a szerint a teljes vagyonával felel.
És a CAR?
A projekt-CAR különálló szerződés: saját díja, saját esedékessége, saját Ptk. 6:449. §-a van. A kötelező felelősségbiztosítás megszűnése önmagában nem szünteti meg – de három ponton mégis összeér a kettő. Először: ha a kamarai tiltás miatt a munka leáll, a CAR-feltételek jellemzően bejelentést kérnek a hosszabb leállásról, és az őrizetlen, félkész munkaterület kockázatát másképp ítélik meg – a pontos időtartam és a következmény feltételfüggő. Másodszor: a CAR II. szekciója a projekten továbbra is fedezetet ad a harmadik személynek okozott kárra, de a cégszintű kötelező biztosítást nem pótolja, mert a kamara fedezetigazolást vár a 21/C. § szerinti tartalommal. Harmadszor: ha a CAR-t a beruházó kötötte, a kivitelező eltiltása a projekt csúszását és szereplőváltást jelenthet, amit a kötvényre be kell jelenteni – ennek rutinját a változás-bejelentésről szóló cikk írja le. És ha a CAR díja is elmarad, ugyanaz a visszamenőleges megszűnés áll be a projekt közepén, ami a legrosszabb pillanatban hagyja fedezet nélkül a művet.
Mit tegyen, ha megkapta a felszólítást?
- Fizesse meg a díjat a póthatáridőn belül – ekkor a szerződés folyamatos marad, és nincs mit jelenteni a kamarának.
- Ha a szerződés már megszűnt: a 120 napos határidőn belül kérje a helyreállítást, vagy kössön új szerződést; tisztázza a biztosítóval, mire terjed ki a fedezet a köztes időszakban.
- Az új fedezetigazolást töltse fel a kamarai rendszerbe, és nézze meg, hogy a nyilvántartásban van-e tiltás.
- Tájékoztassa a megrendelőit a szerződés szerint, és a tiltás ideje alatt ne vállaljon és ne végezzen kivitelezői munkát.
- Nézze meg a projekt-CAR díjfizetését és a leállásra vonatkozó feltételeit is.
Ha új ajánlat kell, az összevetést és a papírmunkát elkészítem – a díjfizetés, a feltöltés és a bejelentések azonban az Ön kötelezettségei maradnak, ezeket senki nem veszi át Öntől.
Kérdés a saját cége biztosítási helyzetéről? Foglaljon 20 perces díjmentes projekt-konzultációt →
Források
- 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:449. §, 6:466. §, 6:519. §, 6:522. §
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 3. §, 12. §, 21/F–21/G. §, 37. §
- Építési jog: Minden, amit a vállalkozó kivitelezők kötelező felelősségbiztosításáról tudni lehet (frissítés: 2025.03.31.)
- MKIK tájékoztató a kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról
- BKIK: 2025. január 15-től kötelező a kivitelezői felelősségbiztosítás (feltöltési határidő, felfüggesztés)
- 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §
