A kiírás tizenöt oldal, a biztosítási pont három sor, és pont az a három sor lehetetlen: a felhívás már az ajánlathoz kéri a felelősségbiztosítási kötvény másolatát, a limitet a becsült érték többszörösében adja meg, a fedezetet a jótállási időszak végéig követeli, és az alvállalkozóktól is biztosítást vár. Alkuszként azt látom, hogy a kivitelezők ilyenkor két rossz között választanak: vagy tendert nyerés előtt kötnek és fizetnek egy fedezetet, amire talán sosem lesz szükségük, vagy nem indulnak. Pedig van harmadik út. A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2026. február 12-én útmutatót adott ki az építési biztosításról, amely több tipikus túlkérésről kimondja, hogy nem írható elő, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) pedig három eszközt ad az ajánlattevő kezébe, hogy a kiírást még a határidő lejárta előtt rendbe tetesse. Ez a cikk nem arról szól, mit írhat elő az ajánlatkérő – azt a közbeszerzési előírásokról szóló cikk veszi végig –, hanem arról, mit tehet az ajánlattevő, ha az előírás túlmegy ezen.
- A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2026. február 12-i építési biztosítási útmutatója szerint az ajánlatkérő nem követelheti a felelősségbiztosítás meglétét az ajánlattétel időszakában, nem írhat elő szavatossági vagy jótállási fedezetet, és az alvállalkozóktól nem kérhet felelősségbiztosítást.
- A biztosítási összeg arányosságát az útmutató a Kbt. 65. § (3) bekezdéséből vezeti le: az alkalmassági követelmények legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékig írhatók elő.
- Az ajánlattevő három eszköze időrendben: kiegészítő tájékoztatás kérése, előzetes vitarendezés az ajánlattételi határidő előtt, és jogorvoslati kérelem a Közbeszerzési Döntőbizottságnál – mindhárom határidős, ezért a kiírás biztosítási pontját az első napokban kell elolvasni.
Mit mond az útmutató a négy tipikus túlkérésről?
Az útmutató négy ponton egyértelmű. Először: az ajánlatkérő „nem követelheti meg az általános felelősségbiztosítási szerződés meglétét az ajánlattétel időszakában” – a biztosítás a nyertes ajánlattevőtől, a szerződéskötés időpontjára kérhető, ahogy az építési beruházások részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. §-a is a nyertes ajánlattevőre és a szerződéskötés időpontjára szabja a felelősségbiztosítás előírását, az eljárást megindító felhívásban megjelölt mértékkel és terjedelemmel. Másodszor: a felelősségbiztosítás meghatározása körében „nem írható elő szavatossági fedezet, illetve jótállásra vonatkozó kötelezettség” – a jótállás és a jótállási biztosíték szerződéses kérdés, amelyet az ajánlatkérő a Kbt. keretei között kiköthet, de nem a felelősségbiztosítás részeként – a CAR garanciális-fenntartási kiterjesztése létező termék, de nem közbeszerzési alkalmassági vagy szerződéses biztosítási követelményként. Harmadszor: a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozóktól az ajánlatkérő „nem kérheti felelősségbiztosítási szerződés megkötését”. Negyedszer: a biztosítási összeg arányosságát az útmutató a Kbt. 65. § (3) bekezdéséből vezeti le, amely szerint az alkalmassági követelményeket a közbeszerzés tárgyára kell korlátozni, és azok „legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig” írhatók elő – egy, a becsült értéket többszörösen meghaladó limit ezzel nehezen egyeztethető össze. Az útmutató nem jogszabály, de a Hatóság hivatalos álláspontja, amelyre az ajánlattevő a kiírás vitatásakor hivatkozhat.
Első eszköz: a kiegészítő tájékoztatás kérése
A legegyszerűbb és leghamarabb ható lépés a kérdés. A Kbt. 56. §-a szerint a gazdasági szereplő a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet, és az ajánlatkérő a választ – a törvényben rögzített, az ajánlattételi határidőhöz kötött határidőn belül – minden ajánlattevőnek megküldi. A kérdés megfogalmazása dönt: nem azt érdemes kérdezni, hogy „muszáj-e” a kötvény, hanem rámutatni az ellentmondásra, és az útmutatóra hivatkozva kérni a pontosítást. Például: „A felhívás az ajánlathoz kéri a felelősségbiztosítási kötvény csatolását. Tekintettel a Közbeszerzési Hatóság 2026. február 12-i útmutatójára és a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-ára, kérjük megerősíteni, hogy a felelősségbiztosítás meglétét a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés időpontjára kell igazolnia.” Ugyanígy kérdezhető a limit alapja („a biztosítási összeg a nettó szerződéses értékhez igazodik-e”), a jótállási időszakra kért fedezet és az alvállalkozói követelmény. Alkuszként azt látom, hogy sok ajánlatkérő a kérdésre módosítja a felhívást, mert a válasszal maga is kockázatot vállal. A kérdést a kiírás megjelenése utáni első napokban érdemes feltenni, mert a válaszadási határidő miatt a késői kérdésre az ajánlatkérő nem köteles válaszolni – a tender-checklist ezt a lépést időpontokkal is tartalmazza.
Második eszköz: az előzetes vitarendezés
Ha a válasz elmarad vagy fenntartja az előírást, a Kbt. 80. §-a szerinti előzetes vitarendezés jön. Ezt a közbeszerzési dokumentumok jogsértő tartalmát sérelmezve bármely érdekelt gazdasági szereplő kezdeményezheti az ajánlattételi határidő lejárta előtt, a törvényben meghatározott határidőig – a jelenlegi szabály szerint a határidő lejárta előtti tizedik napig –, az ajánlatkérő pedig a kérelemre rövid, munkanapokban számolt határidőn belül írásban köteles válaszolni. A kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett előírást, a megsértett jogszabályhelyet – jellemzően a Kbt. 65. § (3) bekezdését és a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-át – és a javasolt módosítást. Az előzetes vitarendezés díjmentes, nem igényel jogi képviseletet, és ha az ajánlatkérő elfogadja, a felhívást módosítja és szükség szerint az ajánlattételi határidőt is meghosszabbítja. Ha elutasítja, a válasz indokolása később a jogorvoslati kérelem alapja lehet. Fontos, hogy a vitarendezés kezdeményezése nem zárja ki az ajánlattételt: a cég párhuzamosan készítheti az ajánlatát.
Harmadik eszköz: jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnál
A legerősebb, egyben legdrágább eszköz a Kbt. 148. §-a szerinti jogorvoslati kérelem a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A kérelmet a jogsértés tudomásra jutásától számított rövid – főszabály szerint tizenöt napos – határidőn belül kell benyújtani; a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok jogsértő tartalmánál a törvény külön szabja meg, mit kell a tudomásra jutás időpontjának tekinteni, ezért a határidőt minden esetben a konkrét kiírásra kell kiszámolni. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díjhoz kötött, a Döntőbizottság pedig a jogsértést megállapíthatja, a felhívást vagy a dokumentumot megsemmisítheti, és az ajánlatkérőt kötelezheti. Ez már közbeszerzési szakértő vagy ügyvéd terepe – alkuszként ebben nem járok el, a biztosítási szakmai kérdésekben viszont – mit tartalmaz a piacon elérhető kivitelezői felelősségbiztosítás, mit jelent a kért limit, és miért nem köthető jótállási fedezet felelősségbiztosításként – ha szól, segítek, amiben tudok. Mielőtt idáig jut, érdemes mérlegelni az arányt: egy kisebb tendernél a jogorvoslat költsége és ideje gyakran nem áll arányban a tét nagyságával, és sok ajánlatkérő már a kérdés vagy a vitarendezés hatására módosít.
Mit tehet közben a biztosítási oldalon?
Amíg a kiírás nem változik, a cégnek döntenie kell, hogy indul-e a jelenlegi feltételekkel. Ha a felhívás ajánlattételkor kér igazolást, a hazai gyakorlatban elterjedt megoldás a biztosító szándéknyilatkozata: a biztosító írásban rögzíti, hogy nyertesség esetén a kiírásban megjelölt mértékű és terjedelmű fedezetet a szerződéskötésre kiállítja – ez nem kötvény, és az ajánlatkérők eltérően fogadják el, de a kiegészítő tájékoztatásban rá lehet kérdezni, hogy elfogadják-e. Ha a limit irreálisan magas, a biztosítótól előzetesen érdemes megtudni, hogy az adott összegre egyáltalán ad-e fedezetet, és milyen önrésszel; ha nem, ez maga is érv a vitarendezésben. A jótállási időszakra kért fedezetnél tisztázandó, hogy az ajánlatkérő valójában garanciális-fenntartási CAR-kiterjesztést, jótállási biztosítékot vagy felelősségbiztosítást szeretne – a három más termék, és csak az utolsó kérhető felelősségbiztosításként, azt is a nyertestől. A biztosítás-igazolásról szóló cikk az igazolás-típusokat és a beszerzés menetét írja le. Az ajánlattevő teendője időrendben: a kiírás megjelenésének napján elolvasni a biztosítási pontot; az első napokban feltenni a kiegészítő kérdést az útmutatóra hivatkozva; a biztosítóval párhuzamosan tisztázni a kért fedezet elérhetőségét; ha a válasz nem rendezi, a határidő előtt vitarendezést kezdeményezni; és csak ezután, szakértővel dönteni a jogorvoslatról. Ha szól, a kiírás biztosítási pontjait átnézem, és a szándéknyilatkozat vagy az igazolás beszerzésében segítek, amiben tudok; a közbeszerzési eljárási lépések és a határidők betartása a cég és a közbeszerzési tanácsadója feladata marad.
Kérdés egy konkrét kiírás biztosítási pontjára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes projekt-konzultációt →
Források
- A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója az építési biztosításról (2026. február 12.) – ajánlattételkor nem kérhető felelősségbiztosítás; szavatossági/jótállási fedezet nem írható elő; alvállalkozótól nem kérhető; arányosság a Kbt. 65. § (3) alapján
- Kbt. – 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről: 56. § (kiegészítő tájékoztatás), 65. § (3) (alkalmassági követelmények arányossága), 80. § (előzetes vitarendezés), 148. § (jogorvoslati kérelem)
- 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól – 26. § (felelősségbiztosítás a nyertes ajánlattevőtől a szerződéskötés időpontjára)
