2025. január 15. óta a vállalkozó kivitelezőnek kötelező a felelősségbiztosítás, 2026 januárjától a tervezői biztosítás szabályai is átalakultak – a projekt két kulcsszereplőjéről, a felelős műszaki vezetőről (FMV) és az építési műszaki ellenőrről viszont kevesebb szó esik. Pedig mindkettő kamarai jogosultsághoz kötött szakmagyakorló, személyes felelősséggel azért, amit aláír. Alkuszként azt látom, hogy a kérdés két irányból érkezik: a kivitelező nem tudja, az alkalmazott vagy megbízott FMV-je benne van-e a cég kötelező biztosításában, a beruházó pedig azt hiszi, hogy a műszaki ellenőr hibáját majd a kivitelező CAR-ja rendezi. Ez a cikk a Magyar Építész Kamara 2025. januári tájékoztatói és a 191/2009. Korm. rendelet alapján rendezi, kinek mire van fedezete.
- A felelős műszaki vezetőnek és az építési műszaki ellenőrnek a Magyar Építész Kamara 2025. januári tájékoztatói szerint nincs kötelező szakmai felelősségbiztosítása – a kamara a tevékenység jellege miatt ajánlja, de nem írja elő.
- A kivitelező kötelező felelősségbiztosításának ki kell terjednie a munkavállalók és az alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is, ezért az alkalmazott FMV hibája a cég felelősségének körében jellemzően fedezett; a műszaki ellenőr az építtető megbízottja, őt a kivitelező kötvénye nem védi.
- A CAR a készülő mű dologi kárát és a harmadik személynek okozott kárt téríti – az ellenőrzési és irányítási hibából eredő tiszta vagyoni kárt és a szakmagyakorló személyes helytállását nem, erre a szakmai felelősségbiztosítás való.
Két szerep, két oldal
A felelős műszaki vezető a kivitelező embere: a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint ő irányítja az építőipari kivitelezési tevékenységet, ő felel az építési napló vezetéséért – ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott –, a kivitelezés szakszerűségéért és azért, hogy az elkészült építmény biztonságosan használható legyen. Lehet a cég tulajdonosa, ügyvezetője, alkalmazottja vagy külső megbízottja. Az építési műszaki ellenőr ezzel szemben az építtető helyszíni megbízottja: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 66. § (2) bekezdésének a MÉK által idézett pontjai szerint az építtető helyett felel a kivitelezési dokumentációban foglaltak betartásáért, a munkaterület átadásáért és a kivitelezés ellenőrzéséért. Ugyanannál a munkánál nem lehet a kivitelező felelős műszaki vezetője, és nem lehet a kivitelező cég tagja vagy munkavállalója sem – a két szerep szándékosan egymással szemben áll. Műszaki ellenőrt a 191/2009. Korm. rendelet szerint kötelező megbízni többek között akkor, ha a kivitelezést több fővállalkozó végzi, a beruházás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, vagy építtetői fedezetkezelő működik közre. Családi háznál nem kötelező, de ott is a beruházó oldalán áll.
Kötelező-e a saját felelősségbiztosítás?
Mindkét szerepre ugyanaz a válasz. A MÉK 2025. januári tájékoztatói a felelős műszaki vezetőnél és az építési műszaki ellenőrnél is azt írják: „szakmai felelősségbiztosítás megléte ennél a tevékenységnél nem előírás, bár a tevékenység jellege miatt ajánlott”. A jogosultság feltételei között biztosítási igazolás nem szerepel. Ez éles különbség a kivitelezőhöz képest, akinél a 191/2009. Korm. rendelet 21/B. §-a 2025. január 15-től kötelező felelősségbiztosítást ír elő, és a tervezőhöz képest, akinél a 266/2013. Korm. rendelet – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint 2025. január 1-jétől – kötelező tervezői felelősségbiztosítást ír elő, amely 2026 januárjától a tervezési tevékenységhez kötődik.
Hogy a kötelezettség hiánya nem jelent védettséget, azt a tájékoztatók is hangsúlyozzák. Az FMV-nél a kamara azt írja: építési hiba esetén a felelős műszaki vezető és a kivitelező az építtetővel szemben egyetemlegesen felel, és ha a kivitelező időközben megszűnik, az FMV teljes helytállási kötelezettsége merülhet fel. A műszaki ellenőrnél hasonló a logika: ha a megrendelőtől kapott terv hibáját felismerhette volna, de nem jelezte, és a kivitelezés a hibás terv alapján zajlott, a kivitelezővel és a felelős műszaki vezetővel együtt felel – „a jogosult bármelyiküktől a teljes összeget követelheti”. Egy egyéni vállalkozónak ez a saját vagyonát érintő tét.
Mit fedez a kivitelező kötelező biztosítása – és kit nem?
A 191/2009. Korm. rendelet 21/C. §-a szerint a kivitelező kötelező felelősségbiztosításának ki kell terjednie a munkavállalók és az alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra is. Az alkalmazott felelős műszaki vezető hibájából harmadik személynek okozott kár ezért a kivitelező felelősségének részeként jellemzően fedezett – a kötvény a cég helytállását fedezi, és a munkavállaló hibájáért a Ptk. alkalmazotti károkozásra vonatkozó szabálya szerint kifelé a munkáltató áll helyt. Két kérdés marad nyitva, és mindkettő a feltételektől függ: a külső, megbízási szerződéssel dolgozó FMV a kötvényben biztosítottnak számít-e, vagy csak „alvállalkozóként” esik a fedezet alá; és a biztosító a kifizetett kárt visszakövetelheti-e a hibát elkövető szakembertől. A hazai feltételek a visszkeresetet jellemzően a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásra szűkítik, de ez biztosítónként eltér – a megbízott FMV-nek éppen ezért érdemes a saját fedezetét a kivitelező kötvényétől függetlenül nézni.
A műszaki ellenőrre a kivitelező kötvénye nem vonatkozik: ő nem a kivitelező munkavállalója vagy alvállalkozója, hanem a másik oldal megbízottja. Fedezete vagy a beruházó saját felelősségbiztosítása lehet (ha az kiterjed szakmai tevékenységre), vagy – külső megbízottként – a saját szakmai felelősségbiztosítása. Arról, hogy a kivitelezői kötelező biztosítás általában mit fed le és mit nem, a kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról szóló cikkben írtam.
Mit nem fedez a CAR?
A CAR két szekciója más kérdésre válaszol, mint a szakmai felelősség. Az I. szekció a készülő mű dologi kárát téríti, de a hazai feltételek jellemzően kizárják a hibás tervezés, anyag vagy kivitelezés miatt magában a hibás részben keletkezett kárt, és csak a belőle eredő következménykárra adnak fedezetet, azt is sokszor záradékkal. Ha a műszaki ellenőr elnézte, hogy az eltakart szerkezet nem a terv szerint készült, és a hibás részt vissza kell bontani, az nem CAR-kár, hanem hibás teljesítés; erről a tervezési hibáról szóló cikk ad térképet. A II. szekció a biztosítottak által harmadik személynek okozott kárt fedezi: ebben a kivitelező, a bevont alvállalkozók és sok kötvényben a beruházó is biztosított, a beruházó megbízott műszaki ellenőre viszont jellemzően nem szerepel a biztosítottak között, és az építtető felé fennálló, megbízási jogviszonyból eredő felelőssége nem „harmadik személynek okozott kár”.
A legfontosabb különbség mégis a kár természete. Az FMV vagy a műszaki ellenőr tipikus hibája nem egy leszakadt daru, hanem egy elmaradt ellenőrzés, egy rosszul kiállított teljesítésigazolás, egy nem jelzett tervhiba: a következménye gyakran tiszta vagyoni kár – többletköltség, csúszás, visszabontás –, amelyre a CAR és az általános kivitelezői felelősségbiztosítás jellemzően nem terjed ki, a szakmai felelősségbiztosítás viszont kifejezetten erre való. A kivitelezői felelősségbiztosítás és a CAR viszonyáról szóló cikk a két projektfedezet határát írja le; a szakmagyakorló személyes felelőssége egy harmadik réteg.
Szakmai felelősségbiztosítás: mire figyeljen?
A szakmai felelősségbiztosítás a jogosultsághoz kötött tevékenység szakmai hibájából eredő kárra ad fedezetet – a megbízónak és harmadik személynek okozott dologi, személyi és feltételtől függően tiszta vagyoni kárra. Mivel a hiba és a kár között évek telhetnek el (egy rosszul ellenőrzött szigetelés az átadás után három évvel ázik be), a legfontosabb kérdés az időbeli hatály: a feltételek egy része a kár bekövetkezésének idejét, más része a bejelentés idejét nézi, és a szerződés megszűnése utáni utófedezet hossza biztosítónként eltér. A másik: a biztosítási összeg, az önrész, és hogy a kötvény minden bejegyzett szakterületre kiterjed-e. A kamarai „ajánlott” jelző a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megbízó a szerződésben igazolást kérhet – és ilyenkor a kötvény szövege dönt.
Hogyan áll össze a projekt fedezet-szerkezete?
Beruházóként három helyről érdemes igazolást kérni: a kivitelezőtől a kötelező felelősségbiztosításét és a projekt-CAR-ét, a műszaki ellenőrtől a saját szakmai felelősségbiztosításáét, a tervezőtől – ha tervezői művezetést is végez – a tervezési tevékenységhez kötött biztosításáét; a MÉK szabályzata szerint a kötelező tervezői felelősségbiztosításnak a tervezői művezetésre is ki kell terjednie – hogy a konkrét kötvény ezt hogyan kezeli, a feltételek szövegéből derül ki. Kivitelezőként: az alkalmazott FMV a cég kötvényének része, a megbízott FMV-től viszont érdemes saját igazolást kérni. Szakmagyakorlóként pedig: aki egyéni vállalkozóként vagy saját kft.-vel vállal FMV- vagy műszaki ellenőri megbízást, annak a saját szakmai felelősségbiztosítás az egyetlen fedezet, amely az ő nevére szól. A beruházói ellenőrzési szempontokról szóló cikk a kivitelezői oldalt járja körül.
Mit tegyen most?
Ha felelős műszaki vezetőként vagy műszaki ellenőrként dolgozik, nézze meg, van-e a nevére szóló szakmai felelősségbiztosítása, és az a jelenlegi szakterületeire illik-e; ha a kivitelező alkalmazottja, kérje el, hogy a cég kötelező biztosítása hogyan kezeli a munkavállalói hibát. Ha beruházó, a műszaki ellenőri megbízási szerződésbe írja be az igazolási kötelezettséget, és ne a kivitelező CAR-jától várja a műszaki ellenőr hibájának rendezését. Kárnál a bejelentés elsődleges útja a biztosító kárvonala; elakadt ügynél segítek, amiben tudok. Ha szól, az ajánlatkérést és az összevetést elkészítem.
Kérdés a saját megbízására vagy projektjére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes projekt-konzultációt →
Források
- Magyar Építész Kamara – Tájékoztató a felelős műszaki vezetőkről (2025. január)
- Magyar Építész Kamara – Tájékoztató az építési műszaki ellenőrökről (2025. január)
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről (felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr, 21/B–21/C. § kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás)
- 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
- 2023. évi C. törvény a magyar építészetről (66. § – az építtető és a műszaki ellenőr felelőssége)
- Ptk. (2013. évi V. törvény) – alkalmazott károkozásáért való felelősség
- Magyar Építész Kamara – A tervezői felelősségbiztosítás kamarai ellenőrzése (2024. 12. 17.), 2.1., 2.5., 2.7. pont – kötelező 2025-től, a tervezői művezetésre is
