A FIDIC-szerződésminták – a kivitelezésre szóló Piros könyv és a tervezés-kivitelezésre szóló Sárga könyv – az uniós forrásból finanszírozott infrastruktúra-projekteken át érkeztek a magyar piacra, és a nemzetközi megrendelőknél ma is ez az alap. A Közbeszerzési Értesítő Plusz 2023-as elemzése szerint itthon nem váltak általános üzletági szokássá, de a szerzők éppen a kiszámítható, előre rögzített kockázatmegosztást emelik ki előnyükként – és ennek a kockázatmegosztásnak a biztosítási cikk a végrehajtó eszköze. Alkuszként azt látom, hogy a magyar kivitelező itt két nyelv között áll: a szerződés angol fogalmakkal ír elő követelményeket, a hazai biztosító magyar feltételekkel válaszol, és a Mérnök az igazolásnál mindkettőt egymás mellé teszi. Ez a cikk a két oldalt fordítja le egymásnak; az angol–német–magyar kifejezésekhez a kisszótár ad segítséget.
- A FIDIC Piros és Sárga könyv biztosítási cikke (az 1999-es kiadásban a 18., a 2017-esben a 19. cikk) nem terméket, hanem követelménylistát ír elő: ki a biztosító fél, kiknek a közös nevére szól a kötvény, mely kockázatokra kell kiterjednie, és milyen határidőre kell igazolni.
- A hazai CAR-feltételek ugyanarra a nemzetközi mintára épülnek, ezért a legtöbb elvárás – közös biztosítottak, keresztfelelősség, sztrájk-zavargás (SRCC), tervezési hiba következménykára, használatbavétel, garanciális időszak – záradékkal lefedhető, de egyik sem automatikus, és a részletek biztosítónként eltérnek.
- A tipikus ütközési pontok a biztosító jóváhagyása, a felelősségi limit „káreseményenként, a káresemények száma nélkül” logikája az éves összlimittel szemben, és a Különös Feltételekben a magyar jogra szabott eltérések – ezeket a kötés előtt, nem az igazolás leadásakor érdemes tisztázni.
Mit ír elő a biztosítási cikk?
Az 1999-es Piros és Sárga könyv 18. cikke három biztosítást ír elő: a mű és a vállalkozói felszerelés biztosítását, a harmadik személynek okozott személyi sérülés és dologi kár felelősségbiztosítását és a vállalkozó személyzetének biztosítását; a 2017-es kiadás 19. cikke ezek mellett – a Sárga könyvnél – a tervezési tevékenység szakmai felelősségbiztosítását is nevesíti. A szerződés egy „biztosító felet” jelöl ki – főszabály szerint a vállalkozót –, aki a kötvényeket a megrendelő által jóváhagyott biztosítónál és feltételekkel köti meg, az ajánlati függelékben vagy a szerződéses adatokban rögzített határidőre igazolja a fedezetet, majd a kötvénymásolatokat is átadja, és a feltételeket a másik fél jóváhagyása nélkül érdemben nem módosíthatja. Ha a biztosító fél ezt elmulasztja, a másik fél maga köthet biztosítást, és a díjat beszámítja. A cikk azt is kimondja, hogy a biztosítás nem szűkíti a felek szerződéses felelősségét: amit a biztosító nem fizet, azt az viseli, akié a kockázat a szerződés szerint. A gyakorlatban a követelményeket nem a Mérnök, hanem a megrendelő hagyja jóvá – a Mérnök az, aki a teljesítést ellenőrzi, és akinek az asztalán az igazolás és a feltétel egymás mellé kerül.
A mű biztosítása: a CAR-nak megfeleltethető rész
A mű biztosítását a szerződés a vállalkozó és a megrendelő közös nevére kéri, a teljes helyreállítási költségre – a bontás, a törmelék-eltakarítás, a szakértői díjak és a haszon figyelembevételével –, az igazolási határidőtől az átadás-átvételi igazolás kiadásáig, majd a hibabejelentési (a CAR nyelvén garanciális) időszak végéig azokra a károkra, amelyek oka az átadás előtt keletkezett, vagy amelyeket a vállalkozó a hibajavítás során okoz. A kötvénynek a szerződés szerint ki kell terjednie a megrendelő kockázatai közül is néhányra: a zavargás, rendzavarás okozta kárra, a megrendelő tervezési hibájából eredő kárra és az előre nem látható természeti erők kárára – kivéve, ami kereskedelmileg ésszerű feltételekkel nem biztosítható –, valamint arra a kárra, amelyet a megrendelő egy már használatba vett rész miatt okoz a mű másik részében.
Ez a lista a hazai CAR-feltételek nyelvén záradékok sora, mert a magyar feltételek is a nemzetközi viszontbiztosítói mintára épülnek. A közös név a biztosítottak felsorolása: a vállalkozó, a megrendelő és az alvállalkozók – erről a szerződő és biztosított kérdéséről szóló cikk ad képet. A sztrájk, zavargás, polgári zavargás (SRCC) a hazai feltételekben jellemzően alapból kizárt, záradékkal, külön limittel és önrésszel vásárolható vissza. A tervezési hibából eredő következménykárra a tervezői kockázat záradéka való – a hibás rész újratervezését és kijavítását ez sem fedezi, ahogy a tervezési hibáról szóló cikkben leírtam; a Sárga könyvnél, ahol a tervezés a vállalkozóé, emellett a tervezői felelősségbiztosítás is kérdés. A használatba vett rész a használatbavételi záradék, a garanciális időszak a garanciális-fenntartási kiterjesztés dolga – a FIDIC a bővített, a hibajavítás közben okozott kárra is kiterjedő változatot kéri. A többletköltségek – túlóra, expressz fuvar, romeltakarítás – a magyar feltételekben szintén záradék vagy allimit. Mindegyik tétel külön kérés, és egyik sem azért van a kötvényben, mert a szerződés kéri: a kötés előtt kell tételesen összevetni.
A felelősségbiztosítás és a személyzet
A harmadik személynek okozott kárra a szerződés közös nevű felelősségbiztosítást kér, keresztfelelősségi logikával – vagyis a kötvény úgy működik, mintha minden biztosított külön kötvényt kapott volna, és a megrendelő és a vállalkozó egymásnak okozott kára is fedezett. A limitet káreseményenként adja meg, és a káresemények számát nem korlátozza. Itt két tipikus ütközés van a hazai gyakorlattal. Az egyik, hogy a magyar CAR II. szekciója és a kivitelezői felelősségbiztosítás jellemzően éves vagy projekt-összlimittel dolgozik – ha az összlimit megegyezik a káreseményenkénti limittel, a „korlátlan számú káresemény” követelmény formálisan nem teljesül; ezt vagy magasabb összlimittel, vagy a szerződéses adatok módosításával szokás rendezni, és erről a biztosítóval érdemes egyeztetni. A másik a keresztfelelősség: a hazai feltételek záradéka jellemzően kivételekkel él – a biztosítottak egymás munkavállalóinak sérülését és magát a biztosított művet nem fedezi –, ezért a záradék szövegét érdemes a Mérnöknek is megmutatni. A vállalkozó személyzetének biztosítása a magyar rendszerben a munkáltatói felelősség és a csoportos balesetbiztosítás kettőse, ahogy a dolgozók baleset-védelméről szóló cikkben írtam.
Jóváhagyott biztosító, igazolás, Különös Feltételek
A „jóváhagyott biztosító” kitétel a nemzetközi megrendelőknél gyakran minősítési követelményt takar; a magyar piacon működő biztosítók többsége nemzetközi csoport tagja, de a kért minősítés és annak igazolási módja projektenként eltér, és ezt a tendernél, nem a kötésnél kell megnézni. Az igazolás határidejét az ajánlati függelék vagy a szerződéses adatok a kezdési időponttól számítják: ha a CAR-kötés folyamata ennél hosszabb, az a projekt első szerződésszegése – a biztosítási igazolás menetéről külön cikk szól. A KÉ+ elemzés arra is figyelmeztet, hogy a FIDIC-et a Különös Feltételekben kell a Ptk.-hoz és az építőipari kivitelezési rendelethez igazítani; a biztosítási cikk hazai változatában gyakran itt jelenik meg a 322/2015. Korm. rendelet 26. §-ával és a Közbeszerzési Hatóság útmutatójával összhangba hozott, forintban megadott limit, a kötelező kivitelezői felelősségbiztosításra utalás vagy a magyar nyelvű igazolás követelménye. A Különös Feltételek tehát nem lábjegyzet, hanem a biztosítási követelmény fele.
Mit tegyen a kivitelező?
Ajánlati szakaszban olvassa végig a biztosítási cikket és a hozzá tartozó szerződéses adatokat: határidők, limitek, önrész-maximum, jóváhagyási feltételek. A kötés előtt készítsen a követelményekből tételes listát, és minden tételhez írja mellé, melyik záradék, melyik biztosított, melyik limit adja rá a választ – ha szól, ezt az összevetést az ajánlatkéréssel együtt elkészítem. Ami a szerződés szerint a megrendelő kockázata, de nem biztosítható kereskedelmileg ésszerű feltételekkel, azt írásban rögzítse, ne hallgassa el. Kárnál a bejelentés a biztosító kárvonalán fut, de a FIDIC a saját, jogvesztő értesítési határidőivel is él – a kettőt párhuzamosan kell tartani. A német megrendelők elvárásairól a külföldi megrendelőről szóló cikk ad párhuzamot.
Kérdés a saját FIDIC-szerződésére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes projekt-konzultációt →
Források
- FIDIC Conditions of Contract for Construction (Piros könyv, 1999) – Clause 17.3 Employer's Risks, Clause 18 Insurance (nyilvánosan elérhető általános feltételek)
- Szigeti Zsolt – Zsigmondi András: Az építési projektek megvalósítása során egy hagyományos beruházói ÁSZF hatékonyabb-e a FIDIC szerződéses rendszerénél? (Közbeszerzési Értesítő Plusz, 2023/12.)
- 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól (26. § – felelősségbiztosítás előírása)
- Ptk. (2013. évi V. törvény) – vállalkozási szerződés, biztosítási szerződés
