Nagyobb projekten a CAR-kötvényen ritkán egyetlen cég áll: a beruházó, a fővállalkozó és – névvel vagy általános meghatározással – az alvállalkozók is biztosítottak. A vagyoni (I.) szekcióban ez jól működik, a felelősségi (II.) szekciónál viszont ugyanez a szerkezet csapdát rejt. A II. szekció a harmadik személynek okozott kárra szól – a kötvényen szereplő biztosítottak pedig egymás felé nem harmadik személyek. Amikor az alvállalkozó a fővállalkozó konténerirodáját, gépét vagy a beruházó meglévő berendezését teszi tönkre, a kárügy gyakran itt akad el. Erre a helyzetre való a keresztfelelősségi (cross liability) záradék – de nem mindenre, amit várnak tőle. Alkuszként azt látom, hogy az alvállalkozói elszámolás vitáinak jó része ennek a záradéknak a félreértéséből ered, ezért itt a mechanikáját írom le.
- A CAR felelősségi (II.) szekciója harmadik személynek okozott kárra szól; a kötvényen szereplő biztosítottak egymás felé nem harmadik személyek, ezért egymásnak okozott káruk a záradék nélkül jellemzően kizárt.
- A keresztfelelősségi záradékkal a biztosítottakra a fedezet úgy vonatkozik, mintha mindegyikük külön felelősségi kötvényt kapott volna – egymásnak okozott felelősségi káruk elbírálható, a limit azonban közös marad.
- A záradék sem fedezi az I. szekció alapján biztosított vagy biztosítható vagyontárgyak – a saját mű – kárát és a biztosítottak munkavállalóinak sérülését; ezekre a vagyoni szekció, illetve a munkáltatói felelősségbiztosítás való.
Ki a harmadik személy egy több biztosítottas kötvényen?
A felelősségbiztosítás a Ptk. 6:470. §-a szerint arra való, hogy a biztosító mentesítse a biztosítottat az olyan kár megtérítése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. A CAR II. szekciója ezt a projektre szűkíti: az építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben, a munkaterületen vagy annak közvetlen környezetében harmadik személynek okozott személyi sérülés és dologi kár tartozik ide – a megrepedt szomszéd fal, az elvágott közmű, a sérült járókelő, ahogy a felelősségi szekcióról szóló cikkben leírtam. A hazai feltételek jellemzően a nemzetközi, Munich Re-alapú mintát követik, és a II. szekcióból rendre kizárják a biztosítottak – a kivitelező, a beruházó és a projekthez kapcsolódó más cégek – tulajdonában, őrizetében vagy kezelésében lévő vagyontárgyak kárát, valamint e cégek munkavállalóinak sérülését. A logika egyszerű: aki a kötvényen biztosított, az nem kívülálló, a saját vagyonára pedig az I. szekció való.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a kötvényen a beruházó, a fővállalkozó és az alvállalkozók együtt szerepelnek (ennek módjáról az alvállalkozói láncról szóló cikk szól), akkor egymásnak okozott káruk a II. szekcióból záradék nélkül nem térül, mert a feltétel szerint nincs harmadik személy. A szövegezés biztosítónként eltér, az eredmény ugyanaz.
Mit csinál a keresztfelelősségi záradék?
A keresztfelelősségi záradék (a nemzetközi mintafeltételben a 002-es számú kiterjesztés) lényegében egyetlen mondatot mond ki: a II. szekció fedezete a kötvényen megnevezett biztosítottakra úgy vonatkozik, mintha mindegyikük külön felelősségbiztosítási kötvényt kapott volna. Ettől a fővállalkozó a beruházóval szemben, az alvállalkozó a fővállalkozóval szemben már harmadik személy lesz: ha a gépész alvállalkozó dolgozója tönkreteszi a beruházó üzemének nem a projekthez tartozó berendezését, a kárigény a II. szekcióban elbírálható. A hazai biztosítók ezt jellemzően külön kérhető kiterjesztésként, egyedi megállapodás szerint adják – az UNIQA termékoldala például a keresztfelelősségi fedezetet a szavatossági idő és a környező vagyontárgyak kiterjesztése mellett sorolja fel –, tehát kérni kell, és a kötvényen látni kell.
Két mechanikai részlet, amin az elszámolás múlik. Az első: a záradék nem sokszorozza meg a limitet. A mintafeltétel szerint a biztosító összes kötelezettsége a biztosítottak felé egy káreseményből együttesen sem haladhatja meg a kötvényben megadott felelősségi limitet; ha a beruházó és a fővállalkozó is kárt szenved ugyanabból az eseményből, a közös keretből osztoznak. A második: a záradék felelősségi fedezet marad, vagyis a biztosító akkor fizet, ha a károkozó biztosított a magyar jog szerint kártérítéssel tartozik. A szerződésben vállalt kötbér, a késedelem miatti többletköltség, a hibás teljesítés kijavítása nem kártérítés, hanem szerződéses kötelezettség – ezek a záradékkal sem kerülnek be. A FIDIC Piros és Sárga könyv szerinti szerződések kifejezetten kérik, hogy a harmadik személyekkel szembeni felelősségbiztosítás a felek egymás közötti viszonyára is kiterjedjen – erről a FIDIC-projektekről szóló cikkben írtam –, ilyenkor a záradék nem kényelmi extra, hanem szerződéses feltétel.
Ami a záradékkal is kint marad: a saját mű és a saját dolgozók
A záradék két dolgot kifejezetten kivesz a hatálya alól, és ez a két pont okozza a legtöbb csalódást. Az első: az I. szekció alapján biztosított vagy biztosítható vagyontárgyak kára – a mintafeltétel szerint akkor is, ha az önrész vagy egy limit miatt onnan végül nem térül. Ha tehát az alvállalkozó a fővállalkozó már elkészült födémét, a beépített gépészetet vagy a felvonulási konténert rongálja meg, az nem keresztfelelősségi, hanem vagyoni kár: az I. szekció téríti, önrésszel, a feltételei szerint. Innen egy kevéssé ismert szürke zóna is: a beruházó meglévő épülete a legtöbb kötvényben az I. szekcióban, külön kiterjesztéssel biztosítható („meglévő vagyon”, „környező vagyontárgyak”), ezért több feltétel szerint biztosítható vagyontárgynak számít – vagyis a keresztfelelősség sem nyitja meg rá a II. szekciót. Erre a tiszta megoldás a meglévő vagyon kiterjesztés, nem a felelősségi oldal; hogy az adott biztosító feltétele hogyan kezeli, csak a szövegből derül ki.
A második kivétel: a biztosítottak munkavállalóinak sérülése, pontosabban azoké, akik munkáltatói felelősségbiztosítással biztosíthatók. Ha a fővállalkozó dolgozóját az alvállalkozó állványáról leeső anyag sebesíti meg, a sérült a saját munkáltatójával szemben a munka törvénykönyve szerint lép fel, a kárt a munkáltatói felelősségbiztosítás kezeli, és ennek megtérítési kérdései a két cég között már nem a CAR-ban dőlnek el. A CAR felelősségi szekciója a projekt résztvevőinek dolgozóit záradékkal és anélkül is kint hagyja. Marad végül az önrész: a keresztfelelősségi kárra is a II. szekció önrésze vonatkozik, és azt a károkozó biztosított viseli – hacsak a vállalkozási szerződés másként nem rendezi.
Alvállalkozói elszámolás a gyakorlatban: ki fizet kinek?
Öt tipikus helyzet a kötvény logikája szerint – a részletek a feltételtől és a záradékoktól függnek:
- Az alvállalkozó a mű kész részét rongálja meg. Vagyoni kár: az I. szekció téríti, önrésszel. Hogy az önrészt a károkozó alvállalkozó vagy a fővállalkozó viseli, a vállalkozási szerződés dolga; a biztosító a biztosítottakkal szemben jellemzően nem él megtérítési igénnyel, kivéve a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozást – ez is feltételfüggő.
- Az alvállalkozó a fővállalkozó gépét, konténerirodáját teszi tönkre. Ha ezek az I. szekcióban (építőgép-, segédépítmény-záradékkal) biztosítottak, onnan térülnek; ha nem, a II. szekcióból csak keresztfelelősségi záradékkal, és csak akkor, ha a feltétel nem minősíti őket az I. szekcióban biztosítható vagyontárgynak.
- Az alvállalkozó a beruházó meglévő, nem a projekthez tartozó vagyonát károsítja. Elsősorban a meglévő vagyon kiterjesztés kérdése; keresztfelelősséggel a II. szekció akkor jöhet szóba, ha a feltétel nem zárja ki – a kötés előtt tisztázandó pont.
- Az egyik biztosított dolgozója sérül meg a másik hibájából. Munkáltatói felelősségbiztosítás, nem CAR – a záradék ezen nem változtat.
- Az alvállalkozó a szomszéd épületét vagy egy járókelőt károsít. Klasszikus II. szekciós kár: a biztosító a károsultnak fizet, függetlenül attól, melyik biztosított okozta, a közös limit terhére.
És ha az alvállalkozó nincs rajta a kötvényen? Akkor ő a kötvény szempontjából kívülálló: a műben okozott kárt az I. szekció téríti, a biztosító pedig a feltételek szerint megtérítési igénnyel fordulhat hozzá; a fővállalkozó vagyonában okozott kárára a saját – 2025 óta kötelező – kivitelezői felelősségbiztosítása adhat fedezetet, a feltételei és limitje szerint, a megrendelő felé pedig a fővállalkozó áll helyt érte, ahogy az alvállalkozói károkról szóló cikkben leírtam. A vállalkozási szerződésnek és a kötvénynek mindkét esetben ugyanazt kell mondania.
Mit tegyen most?
Vegye elő a kötvényt, és nézze meg három dolgot: ki szerepel biztosítottként; van-e keresztfelelősségi záradék, és mi a pontos szövege – különösen, hogy mit vesz ki a hatálya alól –; közös-e a felelősségi limit, és elég-e a projekt szereplőinek számához képest. Az alvállalkozói szerződésekben rendezze, ki viseli az önrészt, és hogyan számolnak el a biztosítottak az egymás közötti kárral – a kötvény ezt nem dönti el Ön helyett. A saját dolgozók sérülésére külön munkáltatói felelősségbiztosítást nézzen, a beruházó meglévő vagyonára a meglévő vagyon kiterjesztést, ne a felelősségi szekciót. FIDIC-es vagy külföldi megrendelőnél a keresztfelelősség szerződéses elvárás, ezt az ajánlatkérésbe eleve írja bele. Ha a kötés vagy az alvállalkozói szerződés aláírása előtt szól, az ajánlatok összevetését és a papírmunkát elkészítem.
Kérdés a saját projektjére és alvállalkozói körére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes projekt-konzultációt →
Források
- Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:470. § – a felelősségbiztosítási szerződés tartalma
- UNIQA Biztosító: Építés-szerelés biztosítás (C.A.R.) termékoldal – kérhető kiterjesztések, köztük a keresztfelelősségi fedezet (egyedi megállapodás szerint)
- Alfa Vienna Insurance Group Biztosító: Építés–Szerelés biztosítás (C.A.R. II.) Általános szerződési feltételek, CARII-SZ-230801 (hatályos 2023. augusztus 1-jétől) – a CAR szekciós felépítése és záradékjegyzéke
- Munich Re-alapú standard Contractors' All Risks mintafeltétel (Zurich General Insurance Malaysia: Contractors' All Risks policy wording) – a Section II különös kizárásai: az I. szekció alapján fedezett vagy fedezhető vagyontárgyak, a kivitelező, a megrendelő és a projekthez kapcsolódó más cégek munkavállalóinak sérülése és őrizetükben lévő vagyontárgyainak kára, szerződésben vállalt kötelezettség (a 002. keresztfelelősségi záradék szövegét a dokumentum nem tartalmazza)
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, 21/B–21/G. § – a vállalkozó kivitelező kötelező felelősségbiztosítása (2025. január 15-től)
